Egyre inkább lemarad Európa a többi kontinenshez, főleg Amerikához képest a fenntarthatóság tekintetében, de még meg lehet fordítani a versenyt - hangzott el a McKinsey Media Day frankfurti sajtóeseményén. A szakértők szerint a legnagyobb hátrányt a pénz hiánya okozza: bár Európa több intézkedést hozott a környezetvédelemmel kapcsolatban, az Egyesült Államok mégis több pénzt tett a fenntarthatóságba. A beszélgetések során az is kiderült, hogy miként lehetne felvenni a versenyt a mesterséges intelligencia területén, de szó volt még a fiatalok mentális állapotáról is.
Az Európai Unió klímaügyi tanácsadó testülete arra tesz javaslatot csütörtökön, hogy a 2030-as és 2050-es klímacél mellett köztes célként 2040-re legalább 90%-kal kellene csökkenteni az uniós kibocsátás szintjét az 1990-es szinthez képest – írja az EUobserver.
Az egész gazdaság és a társadalom nettó zéró kibocsátási útra való átállítása nem gyerekjáték. Bár lassú lépésekben ez már elkezdődött, kell valami, ami gyorsított pályára löki át a gazdasági szereplőket és az egyéneket. Enélkül ugyanis lehetetlen elérni a kijelölt célokat, még akkor is, ha optimistán tekintünk előre és tudjuk, hogy ami most még egy újszerű, kissé idegen technológia, és a legokosabb mérnökök "játékszere", az hamarosan - évek múlva - a mindennapok megszokott eszköze, anyaga, terméke, szolgáltatása lehet. A McKinsey & Company legújabb energiaátmenetről szóló tanulmánya, illetve a cég különböző országokból megszólaló partnerei tapasztalatai alapján szedtük össze a globális energiaátmenet, valamint a kibocsátámentes világ eléréséhez szükséges lépéseket.
A klímabarát mezőgazdaságot támogató európai fintech cég, az Agreena bejelentette magyarországi működését. Ezzel a vállalat a közép-európai régió harmadik országaként (Lengyelország és Románia után) a magyar gazdálkodók számára is hozzáférést ad a talajszén-tanúsítási programhoz, amelyen keresztül extra jövedelemre, jelenleg hektáronként átlagosan évi 65 euróra tehetnek szert a gazdálkodók. A regeneratív (talajbarát) gazdálkodási eljárásokat az EU is támogatja, a teljes átállást 2030-ra tűzte ki.
A mai Magyarországon (de akár egész Európában) sok mindenkit érdekel, hogy a gyakorlatban hogyan és mennyiből lehet megépíteni, illetve üzemeltetni egy nettó nulla kibocsátású házat. Saját használatra egy drágábban kivitelezett (de egyben értékesebb) energiahatékony és minimális szén-dioxid-kibocsátás mellett működő ház költségei vélhetően sokkal több idő alatt térülnek meg, mint egy olyan nettó zéró kibocsátású ház esetében, amit turisztikai célra használnak. Most, hogy a fenntarhatósági és környezeti célok találkozni látszódnak a pénzügyi érdekekkel is, talán egyre több olyan projekt készül el a jövőben, mint amit bemutatunk: egy negatív rezsis minihotel, ami maximálisan támogatja a fenntartható turizmust.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
Elképesztően összetett, sok tényezős, és bizonytalan folyamatról van szó, amikor a világ karbonsemleges működéséről beszélünk. Számos társadalmi, gazdasági, politikai, technológiai, környezeti szempontot, érdeket, és érdekellentétet kell úgy meghatározni és kezelni, hogy végeredményben jobb és élhető maradjon a világ mindenki számára. A nettó zéró átmenet gazdasági és szociális lehetőségeiről és kihívásairól, a pénz szerepéről, a sokszor vitatott közlekedés és az épületek ETS rendszerbe való becsatornázásának veszélyeiről, illetve előnyeiről, a háború okozta következményekről és a következő 2-3 év változásairól kérdeztük Martin Portert, a Cambridge Institute for Sustainability Leadership (CISL) brüsszeli ügyvezető elnökét; a CLG Europe szenior stratégiai tanácsadóját.
Ha szerencsénk van, akkor egy 30 évre előrevetített változás drámai, de pozitív lesz. Viszont a globális gazdaság alapvető átalakítására lesz szükség ahhoz, hogy valóban elérjük 2050-re a nettó zéró kibocsátási célt. Ennek hatalmas költsége van, de tekinthetünk rá extra kiadás helyett egyfajta hosszú távú beruházásra is, amit azért teszünk, hogy élhető maradjon a világ, és később ne kelljen a katasztrófák sokszor megbecsülhetetlen költségeit megfizetni. A McKinsey januári elemzésében megbecsülte, hogy globálisan mennyibe fog kerülni a világnak a nettó zéró kibocsátási átállás, vagyis a fenntarthatósági célok elérése.
A hazai élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró vállalása, ez az arány egyre gyorsabban fog növekedni, a vállalás teljesüléséhez azonban jelentős pénzügyi források is szükségesek. A zöld finanszírozás vajon felkészült, hogy akcióba lépjen?
Nyomást gyakorolnak a piacok rájuk.
Egymásnak ellentmondó gazdaságélénkítő tervvel állt elő a két kormánypárt.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Az egyébként is csökkenő kereslet miatt döntöttek így.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?
